“The only thing constant in life is change”. – Heraclitus
Sounds so natural, so normal. Days, months, years are passing. If we look back at the last 100 years, we see infinite amount of change in life, business, environment, and society itself.
Yet, when we experience change in a particular moment of life, we are emotionally overwhelmed. This can be a small detail like a change in your schedule, an unexpected event in your well- organized day or a whole organization transformation, an economic crisis or pandemic as we experience right now. Or the mixture of these.
What will happen to me? What will happen to my family, friends, colleagues etc.? Fear arises and gives us different stories and scenarios. We move away from the present moment, lose flexibility, openness, and curiosity, furthermore we lose faith. We lose faith in life and ourselves. It is hard to believe that whatever happens will serve and teach us, and it is even harder to believe that we are going to see in the right time what action we must choose.
So, we deny. If the change is not happening, we have nothing to be afraid of… Logical. But once, it will hit because eliminating the perception of the change in our life, will not question its existence. Slowly we realize it has no sense to deny, and an amazing instinct comes. Resist! Perfect. If I do not participate in the change, it is not happening. Genius…the mind thinks.
And this is the stage where we create misery for ourselves. We find everything stupid, crazy, useless and the most common sentence is: ‘We used to do in this way. It is working properly, no need to change.’ We focus on the advantages of the old way and the disadvantages of the new. We are resisting to be curious, open and to see the opportunities. Because we are stuck. Stuck in the way we are used to; we seek security. Somehow, we developed the universal belief that security means everything is done in the way we are used to.
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is most adaptable to change.” – Charles Darwin
How about we reframe the meaning of security and start to believe that it is the faith that I can always adapt and see the opportunities in the change?
I love this thought from Marshall Goldsmith: what got you here, won’t get you there. Take your time and think about this sentence a bit. The more we stick with our old way of being and acting, the more we are stopping ourselves to experience life, evolve and develop. We are intelligent, so it is time to realize the patterns which do not serve us anymore.
It is a tough journey, but I am here to be your company.
With love,
Anita
Kapcsolat a változással
„Az életben csak egyetlen dolog állandó: a változás”. – Herakleitosz
Olyan természetesnek tűnik ez az idézet. Telnek a napok, a hónapok és az évek. Ha visszatekintünk az elmúlt 100 évre, végtelen mennyiségű változást látunk az életben, az üzletben, a környezetben és magában a társadalomban.
Mégis, amikor az élet egy adott pillanatában változást tapasztalunk, érzelmileg túlterheltek vagyunk. Ez lehet egy apró részlet, például hirtelen változás az időbeosztásodban, váratlan esemény egy jól szervezett napban vagy egy egész szervezet átalakulása, gazdasági válság vagy járvány, amit most éppen tapasztalunk. Vagy ezek keveréke.
Mi lesz velem? Mi lesz a családommal, barátaimmal, kollégáimmal stb.? A félelem felüti a fejét és különböző történeteket, forgatókönyveket gyárt nekünk. Eltávolodunk a jelen pillanattól, elveszítjük a rugalmasságot, a nyitottságot és a kíváncsiságot, továbbá elveszítjük a hitünket. Elvesztjük az életbe és önmagunkba vetett hitünket. Nehéz elhinni, hogy bármi is történjen, az szolgálni és tanítani fog minket, és még nehezebb elhinni, hogy a megfelelő időben látni fogjuk, milyen cselekvést kell választanunk.
Szóval a tagadást választjuk. Ha a változás nem történik meg, akkor nincs mitől tartanunk … Logikus. De egyszer arcon üt, mert a változás észlelésének kiiktatása nem fogja megkérdőjelezni annak létezését. Lassan rájövünk, hogy nincs értelme tagadni, és elképesztő ösztön tör fel bennünk. Ellenállás! Tökéletes. Ha nem veszek részt a változásban, az nem történik meg. Zseniális … gondolja az elme.
Ez az a szakasz, amikor a legtöbb szenvedést okozzuk magunknak. Mindent hülyeségnek, őrültségnek, haszontalannak találunk, és a leggyakoribb mondat: „Így szoktuk csinálni. Ez megfelelően működik, nem kell változtatni.”A régi módszer előnyeire és az új hátrányaira összpontosítunk. Ellenállunk a kíváncsiságnak, a nyitottságnak és annak, hogy meglássuk a lehetőségeket és előnyöket. Mert beleragadtunk a megszokásba; biztonságot keresünk. Valahogy kialakítottuk azt az egyetemes hitet, hogy a biztonság azt jelenti, hogy minden a megszokott módon történik.
„A fajok közül nem a legerősebb marad életben, és nem is a legintelligensebb. Hanem az, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz. ” – Charles Darwin
Mi lenne, ha átfogalmaznánk a biztonság jelentését, és elkezdenénk úgy gondolni, hogy az a hit, hogy mindig alkalmazkodni tudok, és meglátom a változás lehetőségeit jelentik a biztonságot?
Szeretem ezt a gondolatot Marshall Goldsmithtől: ami ide juttatott, az nem fog eljuttatni oda. Szánj rá időt, és gondolkodj el egy kicsit ezen a mondaton. Minél jobban ragaszkodunk régi létezésünkhöz és cselekvésünkhöz, annál inkább megállítjuk magunkat, hogy megtapasztaljuk az életet, fejlődjünk és tanuljunk. Intelligensek vagyunk, ezért ideje felismerni azokat a mintákat, amelyek már nem szolgálnak minket.
Ez nem könnyű út, de itt vagyok, hogy a kísérőd legyek.
Szeretettel,
Anita
CityYogi 